Boldogan tértem vissza a Beckham-villába.
-Blair! Ragyogsz édesem!- ölelt át Victoria amikor beértünk a nappaliba.
-Apu emlékszik a nevemre! - mosolyogtam rá.
-Hát ez csodás! -nyomott egy puszit az arcomra. -Ezt meg kell meg kell ünnepelni! -tapsolt kettőt és kisietett a konyhába. Egy üveg pezsgővel és 4 pohárral jött vissza. Koccintottunk és meg is ittuk az egész üveg pezsgőt.
-Harper? - pislantottam körbe, ugyanis nem láttam sehol a kislányt.
-Maya-nál van. Valami kis barátnője az oviból. Itt laknak két házzal odébb. - magyarázta David.
-BLAIR!- Romeo üvöltve rohan le az emeletről. Kérdőn nézek rá még mindig a pezsgőmet kortyolgatva.
-Igen?
-Szóval...- fújt egyet. - Szeretnék ha a következő fotózásomra magammal vinnélek.
-Édes vagy de nem hiszem, hogy ez jó ötlet.
-De Blair! Látják benned a lehetőséget! Meg Brooklyn is jön.- vont vállat, mire Brookra meredtem.
-Tudtad, hogy engem akarnak?
-Aha.- vont vállat úgy, mint előbb a testvére.
-És miért nem szóltál? Én nem vagyok jó modellnek! Magas sem vagyok, vékony sem... - ráztam a fejem.
-Blair, igazából minden meg van benned ami egy modellnek szükséges. - szólt közbe Victoria. - Én is gondoltam rá, hogy téged kérlek meg, hogy légy a következő kollekcióm modellje.
-Victoria én nagyon szívesen elvállalnám, de nem hiszem, hogy ez nekem való munka lenne. - néztem kétségbeesetten rá.
-Blair nem tudhatod, ha ki se próbálod. Különben is rengeteget kereshetsz vele, híres leszel és csak annyi a dolgod szinte, hogy utazgatsz az ügynökséged pénzén. - fogta meg a kezem Brooklyn.
-Jó, legyen. - adtam be végül a derekam. - Holnap elmegyek veletek srácok, de ha kicsit is kényelmetlenül érzem magam akkor Victoriának Gigi Hadid-t vagy Kendall Jenner-t kell megkérnie a pózolásra.
-Megegyeztünk! - nevetett Victoria. Visszavonultam a szobámba és vettem egy forró fürdőt. Kifejezetten jól esett. Egy törülközőt magam köré csavarva vonultam át a szobámba. Átöltöztem, lefeküdtem és már el is nyomott az álom.
***
Másnap délután kocsival mentünk el a fotózás helyszínére. Frank-el még gyorsan lebeszéltük, hogy hívjuk, ha végeztünk és ő jön értünk. Bementünk hát a fotózás helyszínére ahol már várt minket egy asszisztens és megmutatta a fiúk öltözőjét és az enyémet. Ahogy beléptem a szobába vagy 15 emberrel találtam szembe magam.
-Szia Blair! Jajj ugye nem baj, ha tegezlek? Carly vagyok a személyi asszisztensed. - nyújtotta a kezét egy alacsony vörös hajú lány. Csak úgy sugárzott belőle a pozitív energia. Rámosolyogtam és kezet ráztam vele.
-Dehogy baj. Kérek mindenkit, tegezzen nyugodtan!
-Oké. Na szóval...- pillantott körbe Carly. - Ők itt Samantha a fodrász, Cecily a pedikűrös, Josh a személyi edző, Liam az étkezési tanácsadó, Sarah a fotóssegéd, Lily a sminkes, Alina a manikűrös, Jackie segít majd felöltözni...- mutatott sorba az embereken. -Jaj szegénykém, bocsánat rád zúdítottam egy csomó infót biztos nehéz megjegyezni. A lényeg, hogy most irány Samantha! Megcsinálja a frizkódat valami pöpecre. - tapsolt kettőt Carly mire mindenki szétszéledt, folytatva a dolgát. Nem gondoltam volna, hogy egy ilyen pici lánynak ekkora tekintélye van. Majdnem két órát vett igénybe mire teljesen elkészültem és felvettük (Jackie segített) az első ruhát, amiben pózolni fogok. Izgulva mentem át a kivilágított szobába, ahol már várt Sarah és egy, a harmincas évei elején járó fiú.
-Blair! Csodásan festesz! - mosolygott Sarah és intett, hogy menjek oda hozzájuk. Magabiztosan sétáltam az extramagas magassarkúmba. Megszoktam az efféle cipőket és imádom is őket.
-Szia Blair, én Nate vagyok. Ma én foglak fotózni. - nyújtotta a kezét Nate, mire kezet akartam vele rázni, de ő inkább nyomott egy kézcsókot a kézfejemre. Meglepődve (és kislányos zavaromba elpirulva) meredtem rá.
-Ezt még csinálják a mai fiúk? - csúszott ki a számon mielőtt kontrollálni tudtam volna magam. Nate csak nevetett én pedig egyre növekvő zavaromban lesütöttem a fejemet.
-Még jó, hogy nem vagyok annyira mai.- kacsintott Nate és Sarah a háttér elé rángatott. Nate kiadta az utasításokat én pedig megpróbáltam pontosan úgy tenni ahogy mondta. Néha Sarah segített megigazítani a ruhám vagy éppen a könyököm. Idő közben kétszer is átöltöztem és most éppen az utolsó összeállítást viseltem.
-Eddig ez a legjobb. - bólogatott Nate és nyomkodta tovább a gépét. - Hol van Brooklyn? Sose végzünk!
-Brooklyn? -csodálkoztam. Tudtam, hogy ő is jött velünk, de a fotózás kezdete óta nem láttam.
-Őt fotózzák a folyosó túlsó felén lévő stúdióban. - tájékoztatott Sarah. - Az utolsó pár képen viszont közösen szerepeltek. Olyan jól mutattok egymás mellett!
-Oké. - mosolyogtam és pár pillanat múlva kitárult az ajtó és Brooklyn sietett be egy szemüveges sráccal. Szegény alig lehetett 170cm.
-Corey, mondtam már, hogy nem kell az a nyaklánc.- mutogatott hevesen Brook. Visszafojtott nevetéssel követtem a vitájukat.
-De, Beckham úr, Larissa szigorúan azt mondta, hogy fel kell vennie. Kötelező! - sipákolt Corey.
-Szarok bele, nekem nem aggatsz semmilyen fukszot a nyakamba. - rázta a fejét Brooklyn.
-Corey! Szerintem hagyd nem számít a nyaklánc. - szólt közbe Nate intett Brooknak, hogy álljon mellém a vakuk elé. Brooklyn mellém érve nyomott egy puszit az arcomra.
-Hohó! - pattant fel Sarah.- Micsoda kémia! Nate gyorsan fotózd őket! - tapsolt kettőt és már kattantak is a vakuk.
***
6 óra fele értünk haza. Még apához is volt időnk beugrani. Még több dologra emlékszik már.
-Blair! Hallottam Nate-től, hogy csodás voltál ma! - mosolygott Victoria.
-Hát igen, én is jól éreztem magam. - vontam meg a vállam. Vacsora után mindenki elvonult a maga dolgára. David és Victoria tévét néztek, Harper Cruzzal játszott, Romeo a nappaliba ült a szülei mellett és online nézegetett ruhákat, Brook meg elvonult a szobájába és így tettem én is. A szobámba érve átpörgettem a Twittert, megnéztem az e-mailjeimet. Vettem egy forró fürdőt és befeküdtem az ágyamba. Teljesen kifárasztott ez a nap. Már majdnem aludtam amikor kopogtak.
-Gyere.- szóltam ki. Brooklyn nézett be az ajtón.
-Aludtál? - huppant le mellém.
-Nem, még nem. Mi történt?
-Semmi. Unatkoztam, meg nem akartam egyedül lenni. Ja és Sarah átküldte a képeket.
-Mutii. - ültem fel és a vállára dőltem. Megnéztük a képeket és némelyik kifejezetten tetszik. Főleg a közösek Brookkal.
-Blair ezt a szakmát neked találták ki. Már látom is magam előtt a címlapfotóidat, vagy akár téged mint a Chanel arca.
-Jajj ne hülyéskedj! - ráztam a fejem.
-Nem hülyéskedek. -pillantott le rám. - Leggyönyörűbb vagy az egész világon. És a legjobb is hozzám de az mellékes.
-Jajj, Brooklyn...
-Ne. Ne rontsd el a pillanatot. - suttogta halkan és hozzám hajolva megcsókolt. Először lágyan, majd egyre vadabbul, mintha évek óta erre várna. Beletúrt a hajamba én pedig átkaroltam a nyakát és az ölébe másztam. Pár perc (vagy év?) múlva eltávolodtunk egymástól. Leengedtem a karjaimat és lesütöttem a szemem.
-Ezt... Nem szabadott volna. - suttogtam, bár magam se voltam biztos a dologban. Ugyanis élveztem. A rohadt életbe, kibaszottul élveztem!
-Lehet. De nem érdekelnek a szabályok. Csak te. - az állam alá nyúlva emelte fel a paradicsom színű fejem és adott egy lágy csókot az ajkaimra. -Ha tudnád mióta várok erre.
-Mióta?
-Régóta. Túl régóta. - bambult egy kicsit a takaróra. Szorosan hozzá bújtam és megöleltem.
-Maradsz éjszakára?
-Már azt hittem nem is kérdezed meg. - vigyorgott önelégülten.
-Ésszel Beckham. - gurultam le róla és hozzávágtam egy párnát. Mellé bújtam és a mellkasára hajtva a felem perceken belül elaludtam. Végre minden tökéletes.
